A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságon belül működő családon belüli erőszakkal foglalkozó részleg tájékoztatása szerint (a családon belüli erőszak megelőzésére és felszámolására vonatkozó, 217/2003-as számú, újraközölt, 174/2018-as számú törvény, valamint a 49/2011-es számú kormányrendelet előírásai szerint) a családon belüli erőszak megjelenése esetén a lépések a következők:

• a bejelentett, felnőtt áldozatokkal kapcsolatos családon belüli erőszak-esetek kivizsgálása,
• tájékoztatás, útbaigazítás és jogi tanácsadás az áldozatoknak és a feltételezett bántalmazóknak,
• segítségnyújtás a távoltartási végzés igénylésében,
• pszichológiai tanácsadási szolgáltatások biztosítása,
• támogatás a családon belüli erőszak áldozatainak az ideiglenes elhelyezésében, amikor erre szükség van.

Az otthoni vagy családon belüli erőszak minden olyan szándékos testi, szexuális, pszichológiai, gazdasági, szociális vagy szellemi bántalmazást magába foglal, amelyet családi körben, házastársak, volt házastársak, élettársak vagy volt élettársak közötti viszonyban követnek el, függetlenül attól, hogy a bántalmazó együtt lakik vagy sem az áldozattal.

A családon belüli erőszak a következő formákban nyilvánul meg: szóbeli erőszak, pszichológiai erőszak, fizikai erőszak, nemi erőszak, gazdasági erőszak, társadalmi erőszak, szellemi erőszak.

A távoltartási rendelet / végzés

A védelmi végzés egy eszköz a családon belüli erőszak áldozatainak védelmében. Minden személy, akit veszélyeztet egy családtagja fizikai szinten (erőszakos viselkedés, cselekedetek), verbális szinten (szóbeli erőszak) vagy sorozatosan elkövetett zaklatás formájában, a bírósághoz fordulhat egy távoltartási végzés megszerzéséért. Távolságtartási végzést olyan személy kérhet, akinek az élete, testi, pszichikai épségét vagy szabadságát veszélyezteti egy erőszakos magatartású családtag. A távolságtartási végzés célja a vészhelyzet megszüntetése.

Lehetséges intézkedések a távoltartási végzés nyomán

• a bántalmazó ideiglenes kilakoltatása, függetlenül attól, hogy ő vagy nem a jogos tulajdonos,
• az áldozat és esetenként a gyermekek visszahelyezése a család lakásába,
• a bántalmazó használati jogának korlátozása a közös lakás egy részére, ha ez felosztható úgy, hogy ne léphessen kapcsolatba az áldozattal,
• az áldozat elszállásolása/elhelyezése, az ő beleegyezésével, és esetenként a gyermekekével egy ellátó központban,
• a bántalmazó kötelezése egy meghatározott minimális távolság betartására az áldozattal, ennek családtagjaival vagy a védett személy lakásával, munkahelyével, tanügyi intézményével szemben,
• a bántalmazó eltiltása, hogy elmenjen bizonyos meghatározott helyekre, amelyekben a védett személy tartózkodik bizonyos időszakban,
• a bántalmazó kötelezése egy elektronikus felügyeleti készülék állandó viselésére,
• bármilyen kapcsolatteremtés megtiltása az áldozattal, beleértve a telefonálást, a levelezést vagy a kommunikáció bármilyen más formáját,
• a bántalmazó kötelezése az esetleg birtokolt fegyverek leadására a rendőrségre,
• a kiskorú gyermekek elhelyezése vagy ezek lakhelyének megállapítása,
• az áldozatokat, a kiskorú gyermekeket vagy más családtagokat ideiglenesen befogadó lakás bérleti díját és/vagy fenntartási költségeit meg kell térítse a bántalmazó, ha lehetetlen a családi otthonban maradniuk.

A bíróság ugyanakkor elrendelhet a védelmi végzés betartására és annak a megszegésének a megelőzésére vonatkozó ellenőrzési intézkedéseket is: a bántalmazó fél kötelezhető időszakonként jelentkezni a védelmi végzést felügyelő illetékes rendőrségi osztályon, illetve arra is, hogy tájékoztassa a rendőrségi szerveket az új lakhelyéről, ha elrendelték végzéssel a családi otthonból való kilakoltatását, de időszakos és/vagy spontán ellenőrzések is végezhetőek a bántalmazó tartózkodási helyére vonatkozóan.

Figyelembe véve, hogy a távoltartási rendelettel hozott intézkedések jelentős mértékben befolyásolják a bántalmazó jogát a magánélethez és lakáshoz, a törvény nem engedi meg az intézkedések elrendelését meghatározatlan időre. Az időtartamot kifejezetten a bíró állapítja meg, és nem haladhatja meg a hat hónapot a végzés kibocsájtásától számítva. Ha a veszélyhelyzet az áldozat számára tovább tart, kérést lehet letenni egy új távoltartási rendelet érdekében. A végzéssel elrendelt intézkedések ideiglenesek, és csak akkor rendelhetők el, ha az áldozat reális és konkrét veszélyben van. A védelmi végzést nem lehet meghosszabbítani az időszak lejártával, de egy új végzés megszerzése lehetséges.

A távoltartási rendelet megszerzésének eljárása

A távoltartási rendelet megszerzéséért az áldozat letehet egy típuskérést a lakhelye szerinti bíróságra, de a kérést az áldozat nevében leteheti az ügyész is, a családon belüli erőszak áldozatainak védelmében illetékes hatóság vagy struktúra képviselője is a területi közigazgatási egység szintjén (pl. szociális és gyermekvédelmi vezérigazgatóság), vagy bármely, a törvény által akkreditált, a családon belőli erőszak megelőzésében és felszámolásában szociális szolgáltatást biztosító egység képviselője, viszont minden esetben csak az áldozat beleegyezésével.

A kérést követően a bíróság köteles az ügyet megoldani 72 órán belül, azonnali sürgősség esetén pedig ugyanazon a napon. Ez a lépés ingyenes, a kérés illetékmentes, hogy ne tántorítsa el az áldozatokat a bírósághoz fordulástól. A távoltartási rendelet jóváhagyása azt jelenti, hogy kibocsátják három példányban, amit kiközölnek az áldozatnak, a bántalmazónak és a rendőrségi egységnek. A rendőrségi egységnél kijelölnek egy rendőrt, aki foglalkozik ezzel az üggyel, felveszi a kapcsolatot az áldozattal, akivel közli az elérhetőségi adatait, és tudomására hozza, hogy bármikor értesítheti a rendőrséget, beleértve a 112-es Sürgősségi Szolgálatot is. A rendőr felveszi a kapcsolatot a bántalmazóval is, ennek tudomására hozza, aláírás alapján, hogy kiadtak egy távoltartási rendeletet, közli az eltiltást, megmagyarázza neki, hogy mit tehet és mit nem, és, hogy milyen büntetéseket kaphat, ha a védelmi végzést megszegi. A távoltartási rendelet által elrendelt intézkedések megszegése, egy bírói végzés be nem tartása bűncselekménynek minősül, és 3 hónaptól 2 évig terjedő börtönnel, vagy pénzbírsággal büntetendő.

A veszélyhelyzet bizonyítása

Tekintettel arra, hogy ezekben az esetekben a lakás intim környezetében történő erőszakos cselekedetekről van szó, tanúk hiányában bármilyen bizonyítási eszköz megengedett: a veszélyhelyzetet bizonyítani lehet törvényszéki orvosi bizonyítvány, fényképek, hangfelvételek, a rendőrségre előzőleg letett panaszok által, de az áldozat vagy a bántalmazó nyilatkozatával is.

Mikor bocsátanak ki ideiglenes távoltartási rendeletet?

Az ideiglenes távoltartási rendeletet akkor bocsátják ki egy felmérő adatlap nyomán, amikor a rendőrség úgy értékeli, hogy van egy nyilvánvaló kockázat, valakinek az élete vagy egészsége veszélybe kerül egy családon belőli erőszakos cselekmény következtében. Ha a rendőrök úgy értékelik, hogy nincsenek teljesítve a feltételek egy ideiglenes végzés kibocsátására, akkor megmagyarázzák az áldozatnak, hogy kérelmezhetik a szokásos távoltartási rendelet kibocsátását. A jogszabály szerint a családon belüli erőszak áldozatai sokkal hamarabb meg tudnak szerezni egy ideiglenes távoltartási rendeletet közvetlenül a rendőrségtől. Az ideiglenes végzés által el lehet rendelni időlegesen egy vagy több intézkedést (akárcsak a távoltartási határozatban: pl. a bántalmazó ideiglenes kilakoltatása, az áldozat reintegrálása stb.), legtöbb öt napos időszakra. Amennyiben az ügyész, akinek a rendőr felterjesztette az ideiglenes rendeletet, úgy dönt, hogy szükség van egy szokásos távoltartási rendelet igénylésére, akkor az ideiglenes távoltartási rendeletet/végzést automatikusan meghosszabbítják a másik távoltartási rendelet kibocsátásához szükséges bírói eljárás teljesítéséhez igényelt időszakkal.

Venus – együtt a biztonságos életért

A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság Családon belőli erőszak részlege a Venus – Együtt a biztonságos életért című országos projektben létrehozott egy, 2025 végéig működési engedéllyel rendelkező védett lakóotthont is a családon belüli erőszak áldozatai számára. A védett lakóotthon legfeljebb egy évig biztosítja a családon belüli erőszak áldozatai számára a szálláslehetőséget, felügyeletet, gondozást, étkezést, pszichológiai, jogi, illetve szakmai tanácsadást. Ugyanakkor szakemberek támogató csoportot indítanak a családon belüli erőszak áldozatainak, amelynek keretében teljes névtelenség mellett segítséget nyújtanak a bántalmazásból kitörni készülő nőknek. Egy csoport legtöbb tíz főből állhat, a találkozásokra havonta egy alkalommal kerül sor.