Április 12-13-án nagyszabású szemétszedési akció volt Zetelakán a Polgárőrség szervezésében. Első nap nagyjából 450 diák és tanáraik, második nap több, mint 150 személy feszült neki felszámolni a szemetek szemetét. A résztvevők között voltak a polgárőrök és családtagjaik, valamint ott voltak a cserkészek már az indulás előtt jó hangulatot teremtve, de voltak erdészek, sportemberek, egyháztanácsosok, a Nagy-Küküllő Vadász-Horgász Egyesület tagjai, volt rendőr, sok gyerek és egyszerű, lelkes önkéntesek.

Külön kiemelendő a Gátmegi cigány közösség nagy számú részvétele, akik a saját környezetüket tisztították meg a Gyulafehérvári Caritas munkatársaival.
A Hargita Víz Egyesület ugyanebben az időben szervezte megyeszerte a „Tiszta vizet érdemlünk!” elnevezésű szemétszedési akcióját a folyóvizek mentén, de ha azt nézzük, hogy Zetelaka így is-úgy is megszervezte volna a maga akcióját, illetve ha a számokat nézzük (a megyében minden hatodik szemétszedő önkéntes zetelaki volt), szinte kijelenthetjük, hogy ők csatlakoztak
hozzánk. Mindenesetre felemelő volt ennyi diákot, felnőttet látni nekiesni a szemétnek. És szedték a szemetet azok, akik amúgy sem szokták eldobni.
Nekem feladatul az összegyűjtött szemeteszsákok összefuvarozása jutott a Jakab utcába, ahol egy nagy konténer várta a rakományt. Így közelről láthattam a szemét mennyiségét és fajtáját. Az élmény egyszerre volt elkeserítő és dühítő. Az eldobott szemét jókora része háztartási szemét, amelyet minden héten el szokott vinni a kukás autó a kapu elől. Akkor kérdem én, mikor így
is-úgy is mindenki kell fizessen szemétdíjat, és hetente van szemétszállítás, miért kell a sötét leple alatt álnokul megmérgezni a folyónk, patakjaink medrét? Ami ennél még kevésbé érthető,
hogy hatalmas mennyiségű műanyag palack volt szépen külön válogatva zsákokba egy bizonyos gócpontban.
Minden hónap utolsó keddi napján a községgazdálkodási cégünk autója összeszedi a műanyagpalackokat, mint újrahasznosítható hulladékot a kapuk elől. Hát akkor miért kell komoly időt,
energiát és nem mellékesen a lebukás veszélyét vállalva kihordani a palackokat a patak partjára? Érthetetlen.
A köröket róva a szemétrakományokkal végig azon járt az eszem, hogy vajon hol a hiba? A nevelési és tudatosítási hiányosság egyértelmű, viszont ez a korosztály, amely ilyen szinten szemetel, az már nem jár iskolába. Nem igazán nevelhető már. Az ilyen valószínűleg nem is olvas, mert olvasva már biztosan tanult volna egy-két dolgot a témában. Hát akkor mit lehet tenni, kérdené
bárki. Először is nem szabadna elfordítsuk a fejünk! Ha látunk törvénytelen szemetelést, akkor merjük megszólítani az illetőt. Ha nem szeretünk konfrontálódni, akkor jelentsük a hatóságoknak: rendőrség, polgárőrség, polgármesteri hivatal. Nem elfogadható a nemcselekvés! Ahogy az a régi közmondás is mondja: „Bűnösök közt cinkos, aki néma”. Ne váljunk hát cinkossá, váljunk a
változás részévé! Én részemről biztosítom Önt, hogy minden jelentett ügyben eljárunk, büntetünk és mindent megteszünk egy tisztább Zetelakáért.
Minden elismerésem azoké, akik szedik a szemetet és nem eldobják, továbbá minden elismerésem azoké, akik nem fordítják el a fejüket, amikor közösségünk
bomlasztói mérgezik környezetünket!
Számomra a nagy szemétszedésben, a Húsvéti Nagytakarításban részt venni egyben volt felemelő és lesújtó élmény. Felemelő volt ennyi lelkes résztvevővel együtt dolgozni egy tisztább Zetelakáért, de lesújtó volt a brutális mennyiség miatt.

Valaminek változni kell! Márpedig változni fog!

Nagy Attila polgármester