Szeptember 14-én, szombaton, ismét ünnep volt. Az iskolások szüleinek segítségével immár negyedik alkalommal szerveztük meg Ivóban a szüreti bált.

A rendezvényt most is szorgos készülődés előzte meg. A kicsi csőszöket Kovács Imre táncoktató segítette, ő irányította a felkészülést. A táncoktatás pályázattal valósult meg, támogatói a zetelaki Polgármesteri Hivatal és a Zetelaki Ifjúsági Fórum (ZIF) voltak.

Pénteken szőlőillat lengte be a kultúrotthont. A szülők szőlőt kötöztek, szalagot fontak, ezzel tették hangulatosabbá a termet.

Szombaton kora délután folytatódtak az előkészületek: az édesanyák ízletes szendvicseket készítettek, átvették a sok, finom süteményt, amit egy jó szándékú szülő adományozott, majd elosztották a feladatokat.

15 órakor, amint megszólalt a muzsika, kezdetét vette a mulatság.

A csőszök bemutató tánca 18 órakor kezdődött. A táncot a Megérett, megérett a fekete szőlő kezdetű népdal közös éneklése előzte meg. A színvonalas műsorba bekapcsolódott öt zetelaki táncos fiú is, mivel „fiúhiány” van Ivóban.

A nagyközönség lelkes tapsviharától zengett a kultúrotthon. Ráadásként egy „rögtönzött” táncot is bemutattak a csőszök, ami örömkönnyeket csalt a részvevők szemébe.

Szívet melengető látvány volt a sok székelyruhás gyermek, a bál főszereplői. A lányok fonott hajat viseltek piros szalaggal, a fiúkon átkötött piros szalag jelezte az összetartozást.

A kicsi csőszökkel beszélgetve kiderült, hogy szívesen viselik a népviseletet, jól érzik magukat benne. Ezért hiteles volt a beköszöntőm, melyben így hangzott el, hogy „A népviselet azért van, hogy viseljük. Mindig hordható, időszerű és nem megy ki divatból”.

A bál hangulata kiváló volt. A muzsikusok húzták, a bálozók ropták, a legények lopták a szőlőt. A mulatság hajnalig tartott.

Köszönjük a zetelaki Polgármesteri Hivatal és a ZIF segítségét, a táncoktató türelmes munkáját, a fényképész tevékenységét. És köszönet a lelkes, segítőkész szülőknek, akik mindenben segítettek a keretjavítástól a vásárlásig, a teremdíszítéstől a takarításig.

Bízunk benne, hogy akik részt vettek az ivói szüreti bálon, élményekkel gazdagon távoztak, ahogy én is, ugyanis az egyik kicsi csőszlegény beváltotta ígéretét: jól megtáncoltatott.

 

                                                                                                                                          Nagy Lenke tanítónő